Albumba zárt emlékezet

A Bélyegmúzeum új időszakos kiállítása a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával a bélyeg és a bélyeggyűjtés történetének feltérképezésére vállalkozik.

A bélyeggyűjtés a polgári kor legelterjedtebb hobbitevékenysége volt, és még ma is az, akár világviszonylatban, akár hazai tekintetben. A gyűjtés tömegessé válásának kulcsa pontosan a polgári fejlődés előrehaladott volta, mert három alapfeltétele a szabadidő, a szabadon felhasználható pénz, illetve a műveltség magas szintje, amellyel a gyűjtés szenvedélyének, mint társas tevékenységnek hódolunk. E feltételekkel össztársadalmi méretekben nagy számban pedig a polgárság rendelkezett először a történelem folyamán. A postabélyeg is a polgári világgal együtt jelent meg, a modern hírközlés egyik alaptalálmányaként, amely nélkül a piacgazdaság egy bizonyos fokon túl nem fejlődhetett volna az elmúlt 170 évben megtapasztalt ütemben.

A kiállítás első részét a bélyeg, mint a kialakult kapitalista viszonyok következtében nélkülözhetetlenné váló tömeges és gyors információáramlás eszköze története tölti meg, az európai bélyegkiadások között természetesen a magyar törekvésekre helyezve a hangsúlyt, hiszen az első hazánkban gyártott postabélyeg 2011-ben ünnepli 140 éves születésnapját. Az említés szintjén érintjük a legizgalmasabb világritkaságokat, mint a moldvai ökörfejes, az orosz hírlap-, a francia Ceres-fejes, a görög Hermész-fejes, valamint a világ első sportbélyeg-sora megjelenését, elkalandozva az Európán kívüli világ kiadásaira is.

A kiállítás másik része a magyar bélyeggyűjtő egyesületek megalakulását, kapcsolatépítéseit, szövetségbe tömörülését, majd nemzetközi szervezetbe illeszkedését dolgozza fel a legjelentősebb hazai bélyeggyűjtő egyesületek, és a kiemelkedő személyiségek történetének bemutatásával.
A bemutatott anyag harmadik egysége Liszt Ferenc 200. születésnapja alkalmából a zeneszerzőhöz kapcsolható bélyeges megjelenéseket gyűjti össze a magyar és nemzetközi kiadások viszonylatában. Ez annál inkább indokolt, mert azonfelül, hogy művészetével és egész életpályájával világpolgár létére a magyar polgárosodást is szolgálta, főszereplője az első magyar bélyegblokknak, amelyet az Levélbélyeggyűjtők Első Hazai Egyesülete (LEHE) alapításának fél évszázados jubileumára bocsátottak ki.

A kiállítás megvalósításához pótolhatatlan segítséget nyújtott a Magyar Országos Levéltár és az Országos Széchényi Könyvtár, amely intézmények a témához társítható iratanyagokat, dokumentumokat kölcsönöztek. A LEHE utódjaként működő, identitását az idők folyamán is számon tartó VIII. kerületi Bélyeggyűjtő Kör mindeddig féltve őrzött ereklyéit, az első hivatalosan is létező magyar bélyeggyűjtő egyesület tárgyi emlékeit, fennmaradt iratanyagát ajándékozta a Bélyegmúzeumnak e kiállítás sikere érdekében. Számos jelenlegi gyűjtő a saját anyagaiból válogatva egészítette ki a Bélyegmúzeum gyűjteményeiből összeillesztett képet. A Nemzeti Kulturális Alap pályázati támogatásával mód nyílt megvásárolni azt a gyűjteményt, amely a nemzetközi hírű filatelista, id. Gazda István sok évtizedes munkásságának gyümölcse. Az anyag értékes dokumentumokat tartalmaz az egyesületek megalakulásával fémjelzett hőskor akkor közismert, mára az ismeretlenség homályába vesző alakjaitól származó, vagy nekik küldött levelek, megrendelések, csereajánlatok, egyéb postai küldemények formájában.

A kiállítást 2011. december 16-án 17 órakor Ágh Péter, a FIDESZ - Magyar Polgári Szövetség frakcióvezető-helyettese nyitja meg, köszöntőt mond Geszti László, a Magyar Posta Zrt. vezérigazgatója. A rendezvényen a Szent Efrém Férfikar előadásában Liszt Ferenc műveiből hangzik el válogatás.

A megnyitó napján, 2011. december 16-án reggel 9 órától egész napos szakmai konferencián vehetnek részt az érdeklődők, amelyen olyan neves előadók működnek közre, akiknek történettudományi munkássága a kiállításban boncolgatott témákhoz kapcsolódik. Pók Attila, Mazsu János, Tóth Árpád, Domokos Zsuzsanna és ifj. Gazda István a polgárság fogalmát járva körül a kultúra, az önszerveződés, az egyesületekbe tömörülés jelenségének vizsgálatához adnak támpontokat. A magyar bélyeggyűjtő egyesületek történetéről, valamint a posta bélyegkibocsátási politikájáról hallhatunk bővebben a délutáni programban. A konferencia részeként a Magyar Filatéliai Tudományos Társasággal együttműködve 15 órától Bér Andor Emlékülés kezdődik, amelyen az elmúlt évben ünnepelt 101. születésnapját követően nem sokkal eltávozott gyűjtő filatéliai életműve kerül méltatásra.

A kiállításban a bélyegek segítségével, valamint a bélyeggyűjtő egyesületek mindennapjainak tanulmányozásával újabb szelete tárul fel a személyes történelemnek. Az emberközelbe került múlt, a nevekkel, történetekkel, törekvésekkel, sikerekkel, tévedésekkel és kudarcokkal egyénivé tett történelem a miénk is, hiszen szereplői nagyapáink, akiknek egykor féltve őrzött gyűjteményeit mi örököltük. Rajtunk áll, hogy összehordott kincseiket szétszórjuk, vagy tovább gyarapítjuk. Ám megtehetjük azt is, hogy albumaikból kiválogatjuk a számunkra ma értékes, tetszetős, izgalmas példányokat, és ezzel alapját vetjük saját gyűjteményünknek.