A Bélyegmúzeum gyűjteményeinek darabszáma mára meghaladja a 13,5 milliót, ebből a kiállítóteremben hozzávetőleg 550.000 db látható. Mivel itt a világ valamennyi országa által kibocsátott valamennyi bélyeg – kevés kivétellel – egy helyen megtekinthető, a múzeum egyedülálló a hasonló jellegű intézmények között. Gyűjti a magyar bélyeg születésének minden rekvizítumát, a tervező grafikus által papírra vetett vázlatokat, a nyomdai előállításhoz változtatás nélkül felhasznált eredeti grafikákat, a felhasználáshoz kapcsolódva az első napi borítékokat, az alkalmi levelezőlapokat, valamint a „futott” postai küldeményeket. Tárgyi gyűjteményeinek két legnagyobb csoportját alkotják a nyomóeszközök és az alkalmi bélyegzők.
A „Világegyetem, bélyegtörténelem” című állandó kiállítás földrészenként, azon belül alfabetikus sorrendben országonként mutatja be a bélyegeket a francia Yvert katalógus számainak sorrendjében. Legnagyobb, egyben legteljesebb anyagát a magyar bélyegek képezik.
A gyűjteményből a bélyeg előtti időből származó un. „előfutár” levelek, bélyegzések, a magyar bélyegek grafikái, valamint a gyártásukhoz használt nyomóeszközök sem hiányoznak, mint ahogy a leghíresebb tévnyomatok, a piros 1867-es 3 krajcáros Kőbánya bélyegzésű teljes levélen, a Fordított Madonna és a Nagymánya sem.
Igazi filatéliai világsztárok a világ első, 1840-ben Angliában kiadott bélyege a Black Penny, az osztrák Vörös Merkúr, a Görögország által kibocsátott első sport motívumot ábrázoló sorozat, a Moldvai ökörfejesek, a nápolyi Trinacria bélyegek, vagy a Zürich kanton által kibocsátott 4 és 6 rappen értékű bélyegek. Kiemelést érdemelnek a Maurítius újnyomatok, a New Brunswick-i Hiú postamester, vagy a Hawaii misszionárius bélyegek, ezek mellett valódi aranylemezből préselt bélyeg, ékszerbélyeg, három dimenziós, selyemszálas, csipke, sőt még csokoládé illatú bélyeg is várja a kíváncsiakat. Titokszobánkban nagyító és UV-fény alatt tekinthetők meg a bélyegek papírjába beépített, szabad szemmel láthatatlan biztonsági, illetve díszítő elemek.