A magyar bélyeg története
A Bélyegmúzeum két munkatársa, Nikodém Gabriella és Szabó Jenő a tudományos ismeretterjesztés legjobb hagyományait felidéző módon rendszerezte a hazai bélyegekről tudni érdemes ismereteket, s mindezt rengeteg kiváló minőségű képpel illusztrálta. A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent reprezentatív kivitelű kötet a Bélyegmúzeumban is kapható, a 6990 forintos bolti árhoz képest kedvezménnyel, 5240 forintért.
Érdekes? Bélyeges!
Megjelent a Bélyegmúzeum új Érdekes? Bélyeges! című műveltségi társasjátéka. Aki belevág a kalandba, egy különleges világgal ismerkedhet meg. A kulturális kirándulás keretét ugyanis a bélyeggyűjtés adja: a résztvevők építhetik gyűjteményüket, cserélhetnek, vásárolhatnak és nem utolsó sorban a bélyegek segítségével játszva bővíthetik műveltségüket. A játék bélyeges műveltségi kártyái három témakörben – történelem, irodalom, művészetek – teszik próbára a játékosok felkészültségét, hogy a végén a tudás, a taktika és a szerencse segítségével kiderülhessen, ki a legügyesebb. – Múzeumpedagógiai Nívódíj 2014 – Ára: 7000 Ft
Megjelent Kállai László: A kolozsvári román megszállási bélyegek – ívhelyre való azonosítás a monogram alapján c. könyvének második, átdolgozott kiadása
A könyv a 2017-ben a Magyar Posta, a Bélyegmúzeum, a Mafitt, a MABÉOSZ és az IBK által meghirdetett, „150 ÉVES AZ ÖNÁLLÓ MAGYAR POSTAIGAZGATÁS ÉS A MAGYAR BÉLYEG” című pályázat „tanulmány” kategóriájában első helyezést ért el. A szerző, Kállai László közel két évtizedes kutatómunkájának és több száz teljes postai ív áttanulmányozásának eredményeit foglalja össze 300 oldalas művében.
Az első világháború nemcsak a térképeket rajzolta át, hanem a postai szolgáltatás területén is komoly változásokat hozott. Országok tűntek el vagy szakadtak darabokra, míg mások a semmiből jelentek meg a térképen. Az államhatárok változásával párhuzamosan nemzeti posták szűntek meg vagy zsugorodtak össze. Egy ilyen világban született meg a kolozsvári bélyegkiadás, amelynek esetében a területfoglaló román állam a postaforgalom fenntartását ideiglenesen magyar bélyegek felülnyomásával biztosította. A postákon helyben feltalált bélyegkészletek felülnyomással való ellátásának másik oka a megváltozott, de véglegesen még nem tisztázott jogállás rögzítése volt a bérmentesítési eszközökön. Kolozsvár megszállásától – 1919 karácsonyától – számítva több mint egy évre volt szükség, hogy a román posta saját postabélyeggel lássa el az elfoglalt területek hivatalait.
A megszállási bélyegek a létrehozásukra vonatkozó információkkal együtt elsődleges történeti forrást jelenthetnek minden kutató számára, aki a korszak eseményeivel foglalkozik. Politikai szempontok alapján történő megítélésük miatt jó ideig nem számítottak „szalonképes” objektumoknak, az utóbbi időben viszont mind történeti, mind filatéliai értelemben helyükre kerültek.
Ára: 6900 Ft